Lapok:

2017. november 9., csütörtök

Világdarabok 04. - Moro


Az idő előtti idő


Ásítva ült a fapadon, miközben a falu papja megkezdte a sajátos stílusú, Gwynn számára rendkívül visszataszító beszédét. Kelletlen duzzogásba merült, amiért legidősebb bátyja elcipelte magával. William elvakult hívőnek számított a fiú szemében, akár csak a többi lakos. Öccsére pillantott, aki mesteri fokozatra fejlesztette az alvás képességét, ugyanis szál egyenesen ült és úgy bóbiskolt. Teljes takarásban ült szomszédjuk mögött. William érdeklődő arccal, előre dőlve hallgatta a süket prédikálást. A fiú pedig ezt teljesen kihasználva előkotorta bőrtáskájából az iskolából csent ósdi könyvet. Óvatosan nyitotta ki, nehogy a papír zizegése felkeltse bárkinek a figyelmét. Őszintén reménykedett benne, hogy bátyja nem veszi észre. A könyvre írt, cikornyás betűk nehezen olvasható szöveget formáltak, és a fiú csak lassan tudta kibogarászni mit is rejtenek a betűk. Eljő az idő címet adták neki, mely még inkább kíváncsivá tette Gwynnt.
Ha már ő és a bandája ellopta a könyvet az iskolából, jogot formált arra, hogy elolvashassa. Bár ezt Kyle és néhány tag ellenezte. ők azt javasolták pusztítsák el, és a darabjait hagyják a tanítójuk ajtaja előtt. Hogy a nézeteltérést rendezzék, és hogy Gwynn megmutassa az ellenszegülőknek, hogy ő a főnök megverekedett velük. Szokás szerint győzelmet aratott. Titokban hálát adott, hogy jóval erősebb fizikummal volt ellátva, mint Balthasar. Öccse, bár igazán gyors észjárású volt, meglepően beteges és gyenge alkattal rendelkezett. Testvérei közül ő volt a legalkalmasabb, hogy a falu Vezetője legyen, ám őt megelőzte Gwynn és két másik bátyja is.


A fiú elégedetten simította végig az ellopott könyv lapjait. Vaskos példány volt. Ahogy belapozott, számos hosszú és fárasztó fejezetre volt bontva. Gwynn kezdte megbánni, hogy magánál hagyta, ám a következő pillanatban megállt a szeme az egyik fejezet címén. Idő az időnk előtt. Olvasni kezdte a maszatos, tintapacás papírokat.


Mi, emberek az időt évben, hónapban, órában mérjük. Az óriások az időt a hó változásában mérik. A vérfarkasok az időt a holdban, a vámpírok a vérben, a sellők a halak vándorlásában. Az elfek az időt örökkévalóságban mérték. A boszorkányok az időt számunkra ismeretlen módon mérik. Minden lény a saját világához illő mértéket ad az időnek. Attól vagyunk azok, amikké teremtettünk. Ám, mielőtt ezek a fajok, és emberek elkezdték volna az idő számítását, mindezek előtt létezett egy másik idő. A hat Úr ideje. Ők alkották meg Zhion idejét.
Mit is takar mindez? Kedves olvasó, talán nem is érti miről ír a Szerző. Miféle idő előtti idő? Miféle hat Úr ideje? Nos, ezt mind meg fogom magyarázni, ha bizalmába fogad, és folytatja soraimat.


Gwynn elmosolyodott, mert tetszett neki, hogy a könyv szerzője valahogy mégis csak hozzá beszélt.


A hat Úr volt világunk megteremtője. Viggaku, Yesul, Yelson, Urhurz, és Zhegguru. Nem voltak istenek. Nem voltak halandók. Létformák voltak, melyek pilléreket alkotva hozták létre Zhiont. Az ő idejük idő felett állt. Nem voltak örök életűek. Pusztán a létezés idejét birtokolták. A létezés ideje volt minden élet alapja. Az idő, melyet nekünk adtak, hogy képesek legyünk létezni. A hat Úr nekünk adományozta a létezést. Az idő előtti időt. Mely mindenek felett áll. A létformák ránk áldozták az idejüket, hogy élővé tegyenek mindent, melyet megformáltak.
Gwynn elgondolkodott az előbb olvasott sorokon, és próbálta az Isten által megteremtett mítosszal összeegyeztetni, de sehogy sem sikerült neki. Nevetségesnek érezte magát ebben a templomban, ahogy olyasmiről prédikáltak, ami nem is biztos, hogy létezik. Mégis egy olyan könyvet fogott a kezében, mely hat Úrról beszélt neki. Mégis egy olyan világban élt, ahol léteztek szörnyek a vizek mélyén és az éjszakában. Meglehetősen össze volt zavarodva, és az egész világkép, valamint teremtéstörténet felbolygatva hevert elméjében. Azzal nyugtatta magát, hogy még tizenkét éves, és van ideje megtalálnia a megfelelő hitet, mielőtt felnőne. Bár magában nyugtázta, hogy a biztonság kedvéért beszélhetne az apjával. Végül letett róla, mert az apja is igen csak fonetikusan vallotta a Biblia szavait. Lehet ideje volna megint felkeresni Élantha-t. Miközben gondolataival volt elfoglalva, szeme vissza siklott a lapra.


A létezés idején kívül birtokában volt az egyik Úr az elmúlás idejével is. Átokkánt szórta rá a lényekre, vagy megváltásként. Talán mind a kettő. Az elmúlás ideje vetett véget a létezés folytonosságának. Új formák jöttek létre. A változás született meg ezzel. Beindult Zhion bolygójának fogaskereke, mely maga volt az Élet. Az idő, mely mindenek fölé magasodott, és minden kezdetét jelentette. Ez hát az idő előtti idő. A hat Úrtól kapott idő, melynek mindenki a részese, de mindegyik lény a maga formájára alakította. Ebből indult ki minden. Ebből merített hatalmat Harkul, a nemes-király. Ebből merítettek erőt az emberek, hatalmának megdöntéséhez. Egyszerre véges és végtelen. Ez az idő a hat Úr által megalkotott pilléreken nyugszik. Mi történne velünk, ha ezek a pillérek nem léteznének?


Gwynn összeráncolt szemöldökkel tekintett fel. A pap heves gesztikulálások közepette magyarázott az embereknek az örök életről, mely valahol a felhők fölött magasodott. Azon gondolkodott, hogy ha ez a könyv az iskola tulajdona, miért nem tanítottak nekik belőle semmit? Még a hat Úr történetét se ismerte. Roppantul butának érezte magát, és szívének mélyén megfogalmazódott benne az az érzés, hogy nem akar ebben a faluban élni élete végéig. A következő pillanatban nyekkent a pad mellette, mire oldalra nézett. Öccse a fejét jobbra-balra ingatva pislogott álmosan.


- Te meg behoztad ide a könyvet? – Balthasar meglehetősen hamar éber lett és kissé mérgesen nézett bátyjára. – Ha észre veszik nálad, itt a templomban, nagyon megjárod! – Gwynn megvonta a vállát, és óvatosan lehajolt, hogy elpakolja. Nem vette észre, hogy William a szeme sarkából figyeli, apró félmosollyal.
- Mit számít, ha megbüntetnek? Legalább történik valami izgalmas.
- Találhatnál magadnak egy hobbit – hangzott a gyakorlatias felelet. Újabb vállrándítás volt a válasz.
- Nem különösebben érdekel. és van már hobbim. Tök jól elszórakozunk a bandával.
- Gwynn, én gondolkodtam ezzel kapcsolatban. Legutóbb nagyon durva volt. Abba kéne hagynunk.
- Ugyan már! Semmi kedvem a szabályokat követve csak halászni, meg apával lenni, meg lányokkal társalogni. Sokkal izgalmasabb olyat tenni, amit nem szabad. Legalább ennyi izgalom legyen már ebben a bűzlő, spenótszínű trutymós mocsárban!
- Gwynn…
- Figyelj Balthasar. Az estére te is tudod jól, milyen nagy tervünk van!
- Ez mind a te terved… - motyogta. – Rossz érzésem van felőle.
- Neked mindig rossz érzésed van!
- Nem kéne felbolygatnunk a fészküket. Elszaladt veled az öszvér, bátyám.
- Te meg túlkapod az egészet! Nem lesz semmi baj, csak elmegyünk, megnézzük a hárpiák fészkét, és jövünk is vissza.  Balthasar aggódva nézett testvérére, végül kelletlenül bólintott. 
Amint vége lett a pap hosszú és fárasztó prédikálásának, Gwynn volt a legelső, aki felpattant és átverekedve magát a padsorban ülő embereken, kivágtatott a szabadba. Arra gondolt, hogy az ő időszámítása tizenkét évvel ezelőtt kezdődött, csak nem fog a mai estével véget érni. 


4 megjegyzés:

  1. Szia!

    Hű hát imádtam, ahogy felépítetted az egészet. Jó volt kicsit megismerni a főszereplőd testvéreit is. Az, hogy egy könyvet lapozgatva pillanthattunk bele a múltba, és magának az időnek a kialakulásába nekem nagyon tetszett! :)

    Henna

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Uu de kiment a fejemből reagálni elnézést! ><""
      Örülök hogy tetszett egy kicsit nehezen indult be, es féltem is hogy nem lesz jo, ami ki fog belőle sulni, de örülök hogy tévedtem! :D
      Köszönöm a kedves szavakat, igyekszem meg erdekesebb dolgokkal is előrukkolni! ;)
      Moro

      Törlés
  2. Sziasztok,

    Ismét hozod a formád, tetszett ez a rész is.
    Jó volt, hogy tovább viszed ezt a mesélő elbeszélést, hogy megint egy tárgyból jutunk infóhoz, mint az előző részben a térképnél.

    Az meg egyenesen remek húzás, hogy félbe szakadt az olvasás és hogy utalsz a főszereplő aznap esti terveire is. Nem csak új kérdéseket vet fel, hanem új infókat tudunk meg a szereplőről.

    Szuper volt, várom a folytatást.
    Brukú

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia! :D
      Tőled is elnézést kérek, hogy csak most írok vissza.. ^^
      Kicsit bicegett nálam ez az ötlet, de akkor örülök hogy nem sultem fel vele. :D igyekszem egy kicsit a szereplőket is kibontakoztatni. :D
      A folytatást is igyekszem minél hamarabb hozni ^^

      Törlés